Sziget Fesztivál 2006

A lényeget összefoglalva: ordas nagy habos fos volt a fesztivál. Értékelésem szerint tíz pontból max hármat ért el a feszt maga, a társaság és a sok mulatozás miatt azért remekül éreztem magamat - de ennek semmi köze a fesztiválhoz. Ugyanezzel a társasággal Szigeten kívül ezerszer jobban éreztem volna magamat.Az alapító atyák eladták a brand-et - a Sziget végérvényesen egy közepesen gagyi EU-zsibvásárrá nőtte ki magát. Szpirit NULLA... Magyaroknak már túl drága, nyugatiaknak még nevetségesen olcsó, és ez erősen rányomta a bélyegét az egészre.

A nagyszínpad hangosítása hulladék volt, Radioheaden a hangosítósátor mellett nem hallottam a zenét, mert mögöttem beszélgettek valakik - nem is emelt hangon vagy ordibálva...

Fullmoon Fesztiválon ~századennyien voltak és mégis a "main stage" körül volt ezer szemeteszsák, nem volt fullasztó porfelhő, és nem voltak húgytócsák sem...

Utolsó este begombázva végig kellett menekülnöm a Szigeten a fent említett okok miatt és bármiféle esti program helyett egy jó kis román csapattal beszélgettem át az éjszakát egyik spanglit a másik után tekerve :) Eszembe sem jutott visszamenni a pokolba Korai Örömöt hallgatni...

Szomorú ez az egész, mert én valahol ezen nőttem fel és mindig ALAP volt, hogy megvan a Szigetjegy amint kapni lehet, tuti sátrazás, stb stb... Szépen lassan lekopott ám a társaság is, idén egy szkve öt fős kemény mag maradt, amit rengeteg frissen érettségizett NLG-s egészített ki - semmi baj sincs a következő generációval, mind nagyon értelmesek voltak és többé-kevésbé képben vannak a világgal kapcsolatban is ;) Ha nincs ez a jó kis krú, akkor már vasárnap Gentleman után hazajövök... :P

Sziámi Műláb Péter és Gerendai Karcsi: KAPJÁTOK BE A FASZT!!! FASZKORBÁCS!!! FASZKORBÁCS!!! FASZKORBÁCS!!!

Igen, ez egy korszak végét jelzi, jövőre FullMoon és egy tengerparti Goa-Psy mulatság is kell, talán a Boom Fest lesz az...

Vidám drogos utazással reprezentál Magyarország

“A Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja idén nem a Neves Építészt mutatja be, hanem azt, hogy hogyan csinálhatunk magunknak olcsó kínai játékszerekből egy kommunikáló, interaktív világot.

Közfelháborodásra, tömegjelenetekre és esetleg rendőrségi vizsgálatra is számíthat a Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjában kiállító csoport, állapítottam meg, ahogy végignéztem jelenleg még a műhelyben lapuló alkotásokat. Egyértelmű, hogy a nagyhírű kiállításra özönlő raszta goások, ezüstruhába öltözött raverek és az entellektüell poszthippik ki fogják akasztani a hűvös építészközönséget. A magyar pavilon előtt állandósuló sor, és a kiállítást vigyorogva elhagyó, fura figurák egy idő múlva pedig nyilván felkeltik a rendőrség figyelmét is. A botrány innentől megállíthatatlan lesz.”

Teljes cikk: index.hu

Tesla Motors

Mostanában ritkábban hallok már (vagy csak a valóságszűrőm működik hatékonyabban ez irányban) igazi velős fröcsögős bicikli vs. autó vitát, mindenesetre úgy tűnik, 2007-től már szériaérett lesz az a megoldás, amit igazából Herr Porsche már 1901-ben a párizsi világkiállításon bemutatott (egy több szempontból fejlettebb formában); néhány szilikonvölgyi vállalkozó úgy érezte, elérkezett végre az idő hogy az 1880-ban Tesla által felfedezett elektromos motor ne csak ipari gépekben, trolikban, villamosokban, héven és távirányítós mütyűrökben, hanem a legszélesebb körben használt, őskori fosszilis energiahordozókkal működő csühögő, fölös energiát termelő túlbonyolított kátrányégető olajkályhákkal rendelkező járműveket is leváltsa; a Tesla Roadster, a Tesla Motors első járműve egy 100%-osan elektromos meghajtású autó (nem béna hybrid, ami ugyanolyan rugós-csattogós-szelepes ottomotor-upgrade, mint amilyenek a gáz és egyéb alternatív tüzelőanyagokkal operáló mutánsokban is csühögnek). A címlapon javarészt minden lényeges információ össze is van foglalva:

1. 100% elektromos,
2. 0-100 km/h = 4 másodpercen belül,
3. a fogyasztás költsége 135 mérföld / gallonnal egyenlő (azaz 1.74 liter / 100 KM)
4. hatótáv: 400 km
5. feltöltés 3,5 óra alatt

Igazából nem lehet rá rosszat mondani. Az elektromotor felépítése miatt mindig megfelelő nyomatéktartományban navigál - váltóra nincs szükség, bár van benne két fokozat, egy cruising (0-160km/h-ig használható) - és egy másik, ha 4 mp alatt akarunk 100-ra gyorsulni (mint ahogy tette azt ez az elektromos autó is, megalázva ezzel a belsőégésű robbanómotoros autók királyait), a fanyalgók megdöntésére a design-t a lotus csapata készítette (az EV1 féle erőtlen GM próbálkozás egy torz mutáns volt) - érdeklődőknek minden további információ fent van a Tesla Motors honlapján, igaz, angolul, de vélhetőleg 2006-ban már elérte kis országunk átlagoktatási szinvonala azt a szintet, hogy az egyszerű amerikai reklámpropaganda stílusú brosúra oldalt a kattintani képes többség javarészt megértse, így hát remélem, kedves olvasó, hogy nem Te leszel a kivétel. A Tesla Motors jó eséllyel pályázik az aktuális néhány millió dolláros X-Prize Kupa elnyerésére is, amit annak a gyártónak ajánlottak fel, aki legelőször piacradob egy 100 Mérföld / Gallon fogyasztású járművet. Igazából a franciák is próbálkoztak hasonlóval, a Venturi Fetish-be szereltek legutóbb elektromotort, de a 450.000 euros, évi 10 darabos gyártás nem az a futószalagon tömegeknek stílusú üzleti mentalitás, ami által Ford apó egyrészt biztos megélhetést biztosíthatott generációkon át az utódainak, másrészt lehetővé tette nekünk, a többi embernek, hogy cirka száz év alatt elkormosítsuk a bolygót, aztán amikor fogy a kátrány, akkor egy kis fröcsögő mészárlással ünnepeljük a korszak végét - mindenesetre a Tesla Roadster már eleve futószalagképesre lett tervezve, ígyhát a tömeggyártás egyedüli akadálya a beszűkűlt, buta emberi ostobaság lehet csupán, úgyhogy szorítsunk neki nagyon. Kommenteket, megjegyzéseket, kérdéseket szivesen veszek, ahogy időm engedi, válaszolok is.

Sprinkle Brigade

A linkek között is megtalálható, leginkább kézműves ipari regeneratív festészetéről ismert, de mindazonáltal vitathatatlanul pozitív szemléletű Budapest Rekonstrukcióhoz tudnám leginkább hasonlítani a Sprinkle Brigade kifakadását és akcióit - és bár az eltérő téma miatt a képek alapvetően offenzív jellegűek lehetnek egy finom ebéd elfogyasztása közben, céljuk mégis éppoly pozitív mint a fent említett padmázoló fiataloké; a figyelemfelkeltés, az emberek szelíd megszólítása alkotásaikon keresztül, jelen esetben azon nemes cél érdekében, hogy a szőrös kis négylábú kutyulimutyulik gazdái ne szarassák tele kedvenceikkel ipari méretekben a város járdáit.

Teljes galléria: klikk.

Módosított ember, módosított tudás, neurofarmakológia

A cím dr. Galántai Zoltán jövőkutató remekbeszabott írását takarja, melynek bevezetőjét az alábbiakban olvashatjátok:

“Az agykutató Steven Rose szerint egyfelől mintha sokszor egyáltalán nem lenne mindegy, hogy milyen megoldásokat alkalmazva érünk el egy eredményt, másfelől pedig mintha amit az egyik esetben tökéletesen megengedhetőnek tartunk, az a másik esetben – pusztán azért, mert más körülmények között alkalmazzák – elfogadhatatlan lenne. Az elsőre az szolgálhat például, hogy miközben a sportolók esetében teljesen rendjén valónak tartjuk, hogy – Rose megfogalmazásával élve – edzéssel változtassák meg „testük biokémiáját”, aközben a különböző szteroidok alkalmazása teljesen illegális. A másodikra pedig példaként hozzuk fel azt, hogy azon ugyan senki nem háborodik fel, hogy az amerikai bombázópilóták a legutóbbi iraki háborúban a Provigil nevű gyógyszert szedve voltak képesek hosszú időn át éberek maradni, de amennyiben ugyanezt a megoldást egy egyetemista alkalmazná, akkor egyáltalán nem biztos, hogy mindenki egyetértene az eljárásával (sőt). Márpedig ilyesmire egyre több példa van, és ezzel már el is jutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy vajon a jövőben milyen szerepet fognak játszani az oktatásban a különböző neurofarmakológiai szerek – ami persze egyáltalán nem biztos, hogy jól megfogalmazott kérdés, még akkor sem, ha elsőre teljesen értelmesnek tűnik.

Már csak azért sem, mert olykor nem csupán azt nehéz megmondani, hogy mit tekintsünk kábító- vagy tudatmódosító szernek, hanem azért is, mert bizonyos korlátok között hasonló problémáink lehetnek annak meghatározásával is, hogy mi számít egészségesnek, illetve mi nem.”

Teljes cikk: klikk!