2006. augusztus 11., péntek

Módosított ember, módosított tudás, neurofarmakológia

A cím dr. Galántai Zoltán jövőkutató remekbeszabott írását takarja, melynek bevezetőjét az alábbiakban olvashatjátok:

“Az agykutató Steven Rose szerint egyfelől mintha sokszor egyáltalán nem lenne mindegy, hogy milyen megoldásokat alkalmazva érünk el egy eredményt, másfelől pedig mintha amit az egyik esetben tökéletesen megengedhetőnek tartunk, az a másik esetben – pusztán azért, mert más körülmények között alkalmazzák – elfogadhatatlan lenne. Az elsőre az szolgálhat például, hogy miközben a sportolók esetében teljesen rendjén valónak tartjuk, hogy – Rose megfogalmazásával élve – edzéssel változtassák meg „testük biokémiáját”, aközben a különböző szteroidok alkalmazása teljesen illegális. A másodikra pedig példaként hozzuk fel azt, hogy azon ugyan senki nem háborodik fel, hogy az amerikai bombázópilóták a legutóbbi iraki háborúban a Provigil nevű gyógyszert szedve voltak képesek hosszú időn át éberek maradni, de amennyiben ugyanezt a megoldást egy egyetemista alkalmazná, akkor egyáltalán nem biztos, hogy mindenki egyetértene az eljárásával (sőt). Márpedig ilyesmire egyre több példa van, és ezzel már el is jutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy vajon a jövőben milyen szerepet fognak játszani az oktatásban a különböző neurofarmakológiai szerek – ami persze egyáltalán nem biztos, hogy jól megfogalmazott kérdés, még akkor sem, ha elsőre teljesen értelmesnek tűnik.

Már csak azért sem, mert olykor nem csupán azt nehéz megmondani, hogy mit tekintsünk kábító- vagy tudatmódosító szernek, hanem azért is, mert bizonyos korlátok között hasonló problémáink lehetnek annak meghatározásával is, hogy mi számít egészségesnek, illetve mi nem.”

Teljes cikk: klikk!

Nincsenek megjegyzések: