2008. július 28., hétfő

Hogyan bontsunk felhőkarcolót feltűnés nélkül?

Egyik nap még a negyediken ébredsz, aztán reggeli, meló, este fáradtan haza és kicsit karcsúbb lett a panoráma. Ébredés, reggeli, indulás melóba, de nem jön a lift... A japán Kashima cég környezet- és városlakóbarát módszert dolgozott ki az elavult toronyházak eltüntetésére. Az épületeket szintről szintre szedik szét hidraulikus oszlopok segítségével, ráadásul a legalsóval kezdik. A tartó falakat kapják ki elsőként, utána mindent, ami belül van. Aztán jöhet a következő emelet...



Forrás: Design Pumpa

126-al biciklizett Dagadt a Rába Ringen, Nyúlon túl.

2008. július 27., vasárnap

Electric MINI hitting US streets in summer 2009

Not that electric MINIs are anything new, but unless you were willing to pay for all the mods yourself, procuring one wasn't exactly simple. Now, however, we're hearing that MINI itself will be bringing scads of these buggers to American streets in the summer of 2009. Yeah, like, one year from right now. MINI USA VP Jim McDowell was the source of said statement (so it's pretty much official, yeah?), though he didn't mention whether all of them would be reserved for California or if they would be available sold out nationwide. Hey MINI, we'd say you've got a hit on your hands.

Source: Engadget  (thx Dose)

2008. július 25., péntek

Az amerikai áramszolgáltatók már készülnek az elektromos autók terjedésére

Nem csak a környezetvédelem, és az emissziós előírások betartása, de az egyre dráguló üzemanyagok is arra ösztökélik az autógyártókat, hogy hagyományos üzemanyag meghajtású autók helyett alternatív, például elektromos árammal működő járművekkel rukkoljanak elő.

Kérdéses persze, hogy ha mindegyik 2010-re tervezi azok piacra dobását, és egyaránt eladási sikerekben reménykedik, mennyire terheli majd mindez az áramszolgáltatókat...

Többek között a General Motors, a Toyota és a Nissan is 2010-re tervezi, hogy piacra dobja árammal működő autóit, egytől egyig az USA-ban. Szakértők szerint az elkövetkező években - remélhetőleg fokozatosan - áttérnek majd a tengerentúli autósok ezen járművel használatára. Néhány közüzem azonban már most is attól tart, hogy nem bírja majd kapacitással az autók újratöltését.

Az újratölthető autók hozzávetőleg négyszer annyi áramot fogyasztanak, mint a plazma televíziók, amiből az utóbbi években több millió darab kelt el államokszerte, jelentősen megnövelve ezzel a lakosság áramfogyasztását. Ez valamelyest tapasztalatot jelenthet az áramszolgáltatóknak, hogy felkészüljenek a 2010-től várható még nagyobb áramigényre.

Szerencsére nem valószínű, hogy a bevezetéskor egyből nagyüzemű gyártásba kezdenének az autógyárak, ugyanis egyelőre hiány mutatkozik nagy kapacitású akkumulátorok terén, ami lassíthatja a folyamatot. Ez mindenképp jó hír a közüzemeknek. Az autó és akkumulátor gyárak közösen igyekeznek olyan lítium-ionos akkumulátorokat kifejleszteni, ami kellő ideig szolgálhatja az autókat, és nem okoz problémát azok töltése sem. Ezidő alatt felkészülhetnek a szolgáltatók, és újabb erőműveket telepíthetnek azokra a területekre, ahol várhatóan áramhiány mutatkozik majd az autók megjelenésével.

A közművek jelenleg is teljes kapacitással működnek csúcsidőben, ami 12 és 20 óra között mutatkozik, ugyanakkor a nap többi szakaszában felesleget is termelnek, ami elegendő lehet az autók újratöltéséhez, már amennyiben valóban ekkor töltik. Ami még inkább problémát jelent, hogy várhatóan azok, akik elektromos autóra váltanak jellemzően egy környékről származnak, ami az áramelosztásban okozhat majd fennakadásokat.

Előbbi problémát orvosolni lehet azzal, hogy más díjszabást alkalmaznak majd a szolgáltatók a csúcsidőben, illetve az azon kívüli áramfogyasztásra, mint ahogy Kaliforniában ez már működik is. Ott csúcsidőben 30 centbe (43 forint), míg azon kívül 5 centbe (7 forint) kerül egy kilowattóra.

A Nissan vezetője szerint az autók, illetve akkumulátorok kapacitása nem lesz egyforma a különböző országok esetében, mert míg az amerikai járművek akár 1600 kilométert is megtehetnek majd két töltés között, addig az európaiak ennek várhatóan csak felét. Ennek az eltérő gépjárműhasználat az oka, hiszen az USA-ban jóval nagyobb távolságokra utaznak vele gazdáik.

Azonban míg a Nissan tisztán áramot használó autót szeretne piacra dobni, addig a GM például tartalék gyanánt gázolajjal működő motort is beépítene az autóba, ha netán lemerül az akku, ami hozzávetőleg 640 kilométer után következne be.



Forrás: autolabor.hu

Négy motorral száguld a villanyautó


Négy másodperc alatt eléri a száz kilométer per órát, négy motor hajtja, és úgy néz ki, mint egy Jaguár. Viszont a Lightning nevű autón nemcsak második benzintankra nincs szükség, hanem elsőre sem, mivel elektromos.

Nehéz lenne vevőt találni egy 20-30 millió millió forintos családi egyterűre, ezért az elektromos autók gyártói a drága csúcstechnikát inkább menő sportautókba építik bele. Az egyik leghíresebb villanyautó a Tesla Motors kétülésese, amely csupán 15 millió forintba kerül, de a cég még csak párat tudott leszállítani a vevőknek, mert másfél évet csúszott a gyártás beindításával.
A Lightning azonban több csúcstechnikát ígér, mint a Tesla. Akkuja nem szokványos lítiumion, hanem a 2005-ben bemutatott [1] lítium-titanátból készült. Az új akkuban az anód felülete lítium-titanát nanokristályokból épül fel, és ez a felület - egy vegyészeti trükknek köszönhetően – grammonként száz négyzetméteres. Így az elektronok gyorsabban tudnak belépni, illetve távozni az energiatároló cellából. Magyarán elfelejthetjük az egész éjszakán át tartó akkutöltést. Ha van kéznél háromfázisú áram, az autó tíz perc alatt feltölthető, írja a PC World. Az akku élettartama állítólag több mint tizenkét év, míg a más technológiával gyártott akkuk csupán 3-5 évig működőképesek.



Valószínűleg csalódott lesz, aki a motorháztető alatt keresné a gyorsuláshoz szükséges bivalyerős motort, mert ilyet biztosan nem talál. A bivalyerős motor helyett négy villanymotor van a kerekekbe építve, amelyeket elektronika szabályoz. A villanymotorok egyik legfőbb előnye, hogy bármilyen sebességnél jó gyorsulást produkálnak. Ahogyan a Prius és a többi hibrid, úgy a Lightning is hasznosítja a fékezéskor elpazarolt energiát.
Ezzel a műszaki megoldással a Lightning gyártója rengeteg fogaskereket és tengelyt megspórol, mivel a meghajtás ott van, ahol szükség van rá, a kerekeknél. Persze van a kocsinak hátránya is, például az ára: Angliában nagyjából 120 000 fontba kerül majd, ami körülbelül 34 millió forint.



Forrás: index.hu

2008. július 22., kedd

Olajat égetni a környezetért?

"Akár bummal, akár nyüszítéssel, de mindenképp nagy szívással lesz vége az olajkorszaknak."
Rácz Tamás cikke az indexen.

2008. július 17., csütörtök

Megérkezett a világ leggyorsabb elektromos autója



Szeretettel várjuk. További részletek a kattintás után.

Picken's Plan

We Are in a Crisis

Our dependence on foreign oil forms the intersection of the three most critical issues America currently faces: the economy, the environment and our national security.
There is a Solution

America is blessed with the world's greatest wind power corridor and abundant reserves of clean natural gas. The Pickens Plan will utilize these tremendous resources to build a bridge to the future — a blueprint to reduce foreign oil dependence by harnessing domestic energy alternatives and buying time for us to develop even greater new technologies.

The Plan calls for building new wind generation facilities that will produce 20% of our nation's electricity and allow us to use natural gas as a transportation fuel. The combination of these domestic energies can replace more than one-third of our foreign oil imports. And we can do it all in 10 years.
We Can Bring Change

On January 20th, 2009, a new President will take office. We’re organizing behind the Pickens Plan now to ensure our voices will be heard by the next administration. Together we can raise a call for change and set a new course for America’s energy future in the first hundred days of the new presidency — breaking the hammerlock of foreign oil and building a new domestic energy future for America with a focus on sustainability.

Check the Official Website

The Bicycle Ride

2008. július 9., szerda

Elektromos hajtású Kispolski - Benzin helyett IL-18-indítómotor!

Infected.hu: Örömünkre szolgál bejelenteni, hogy ismét hazai elektromos autó fejlesztésről számolhatunk be: ez a jármű is jól példázza, milyen egyszerűen lehet környezetbarát járművet építeni akár otthon, 1 hónap alatt. Túl sok tőke sem kell hozzá: a környezetvédelem, és a kőkorszaki olajkályhával meghajtott járművek modernizálása egyszerűen elhatározás kérdése.


Az alternatív hajtású járművek idei versenyén, vagyis a Széchenyi-futamon találkoztam a villany-Polszkival. Illetve mindenki csak ott találkozott vele, mert a gyakorlatilag egy hónap alatt elkészült autó a versenyen debütált.



Edzett vagyok. Azt még csak megértem, ha valaki a családi köteléket megszakítva garázsba vonul egy hónapra valamilyen bizonytalan dolog kivitelezésére, de amikor ez egy egyesülettel fordul elő, picit kibillenek az egyensúlyomból. Az EV-sport Magyarország Autósport Egyesület február 1-én tartott közgyűlést, amikor elhatározták, indulni fognak a Széchenyi-futamon. Egy baj volt csupán: nem volt mivel. 


Csúnya családi viták és álmatlan éjszakák következtek, de alig egy hónap alatt elkészült a gép. Igaz, nem volt minden tökéletes, az elektronikába hulló popszegecs sem tett jót az esélyeknek, de a részvétel megvolt.

A verseny után megkeresett Gál János, az egyesület elnöke, és jelezte, a gép mára majdnem tökéletes. Próbáljuk ki. Örültem a megkeresésnek, mert ugyan a versenyen részt vevő minden jármű megérne egy cikket, de engem a Kispolszki hajtása fogott meg. Két darab IL-18-as indítómotor hajtotta a kibelezett bódét egy csúcstechnikás elektronika támogatásával. 



A motorok a Malév oktatási központjából érkeztek, egy általános iskolai ismeretség révén. Engem ez határozottan meggyőzött: mindenképpen szükség van a nyolc elemire, már csak a kapcsolati tőke miatt is.
A Kispolszki donor második nekifutásra sikerült. Az első sajnos annyira péppé volt rohadva, hogy nem tudtak vele mit kezdeni. Aztán az egyesület egyik tagjának hozzátartozójától sikerült megvásárolni egy hamvas darabot, amit rettenetesen gyorsan letisztítottak. Az eredeti alkatrészek közül csak a kormánymű, az első futómű és a karosszéria maradt. A kész autó akkumulátorokkal 630 kg lett.

A motor helyére kerültek az akkumulátorok, de itt lennének a kondik, vagyis a szuperkapacitások is. Jelenleg financiális okok miatt csak aksival üzemel, de János cégének köszönhetően a versenyekre kölcsönkapják azokat is.

A Kispolszki középmotoros lett. A két IL-18-as indítómotor a hátsó ülésre került, és egy lánchajtáson keresztül külön-külön hajtják a hátsó tengelyeket. A motorokban egyébként van egy gyáriból átalakított hajtómű hármas áttétellel, ami szerencsére egyenes fogazású, így az autóban olyan a hang menet közben, mint egy gépműhelyben.

Egyébként ezek a motorok - amíg repülőgépben voltak - az indítás után dinamóként is működtek. Jelenleg nincs megoldva a visszatöltés, de már dolgoznak a problémán. A gázpedál egy potmétert mozgat, ennek hatására dolgozik a vezérlő elektronika, beágyazott szoftverrel vezérelve a rendszert.
Nem volt szerencsém Jánossal, ugyanis tíz éve villanymotorok fejlesztésén dolgozik, és jelenleg is egy szupertitkos elektromotort fejleszt. Így el tudja képzelni az olvasó, milyen jellegű információkkal bombázott. Próbáltam tartani a frontot, és felfogni a lényeget. Az már biztos, hogy ez az egész villanymotortéma bonyolultabb, mint gondoltam.

A teljes cikk a totalcar.hu-n olvashastó.

Egy Föld már nem elég

Az elmúlt évtizedekben az emberiség egyre keményebben zsákmányolta ki bolygónk természeti kincseit, és semmi jel nem utal arra, hogy ez a folyamat lelassulna. Egy átlagos földlakó mostani életformájával nagyjából 30 százalékkal használ többet környezetének erőforrásaiból, mint amennyit az újratermelni képes. Ökológiai matek, amelyből jelenleg bukásra állunk.

Volt idő, amikor úgy tűnt, bolygónk természeti kincsei és tartalékai kimeríthetetlenek. Az elmúlt évszázadban azonban a világ népessége megnégyszereződött, míg energiafelhasználása közel tízszeresére nőtt. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy fejlődésünk véges korlátokba ütközik ezen a bolygón, ám a növekvő populáció és a világgazdasági folyamatok okozta káros túlfogyasztásnak eddig semmi sem szabott gátat. A nemzetközi természetvédő szervezet, a WWF és a globális ökológiai változásokat monitorozó hálózat, a Global Footprint Network (GFN) adatai azt mutatják, hogy az emberiség jelenleg 30 százalékkal használ fel több természeti erőforrást, mint amennyit a Föld újra tud termelni. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan feléljük bolygónk biológiai és nyersanyagtőkéjét, amelynek egyes komponensei több százmillió év alatt halmozódtak fel (például a fosszilis energiahordozók).

Az amerikai székhelyű GFN szakemberei szerint a világ első „ökológiai hitelnapja” 1987. december 19. volt. Ez a dátum szimbolizálja azt a napot, amikor az emberi fogyasztás meghaladja a Föld újratermelő képességét az adott évben. A globális gazdasági növekedés miatt az „ökológiai hitelnap” évről évre korábbra esik, tavaly október 6-án „ünnepelhettük”. Ez annyit tesz, hogy bolygónknak jelenlegi biokapacitása (a rendelkezésre álló, biológiailag produktív szántóföld, legelő, erdő és halászterület) mellett 15 hónapra lenne szüksége ahhoz, hogy megtermelje azokat a természeti javakat, amelyeket 2007-ben elfogyasztottunk. Az erdőirtás, a túlhalászás, a termőterületek csökkenése, a környezetszennyezés, a nyersanyag- és energiapazarlás csak néhány tényező azok közül, amelyek miatt mind nagyobb deficitbe kerülünk Földünkkel szemben, miközben hitelkeretünk egyre zsugorodik. A túlfogyasztás mértéke természetesen országonként és földrészenként eltérő. Ha minden egyes ember olyan életszínvonalon élne, és annyit fogyasztana, mint mondjuk Nagy-Britannia polgárai, akkor tavaly az „ökológiai hitelnap” április 16-ra esett volna.

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai hitelnap kiszámításának alapját az úgynevezett ökológiai lábnyom képezi, melynek elméleti hátterét egy kanadai szakember, William Rees alkotta meg a hetvenes években. Az ökológiai lábnyom egy területnagyságban (hektár) kifejezett érték, amely alapvetően azt mutatja meg, hogy a vizsgált alanynak mekkora föld- és vízterületre van szüksége önmaga fenntartásához és a tevékenysége során előállított hulladék elnyeléséhez. A mutató kiszámításánál figyelembe veszik többek között a táplálék részét képező gabona termőterületét, az elfogyasztott hús előállításához szükséges legelő méretét, a lakhely által elfoglalt földterületet, valamint annak az erdőterületnek a nagyságát, amely az energiafelhasználással arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez, illetve a fa- és papírfogyasztás kielégítéséhez szükséges. Az ökológiai lábnyom nemcsak egyénekre, hanem csoportokra, régiókra, országokra, sőt, az egész bolygóra is kiszámítható.

Nagy lábon élünk

A legutolsó felmérés szerint egy ember átlagos ökológiai lábnyoma 2,2 hektár. Ha a Föld jelenlegi biokapacitását, ami 11,2 milliárd hektár, elosztjuk a népességgel, akkor kb. 1,7 hektárt kapunk. Ténylegesen tehát ennyi jut egy főre, a fennmaradó részt pedig – mint ahogy korábban szó volt róla – bolygónk tartalékaiból kell fedezni. Az emberiség ökológiai lábnyoma azonban egyre csak terebélyesedik. Ennek a fogyasztás növekedése és a népesség növekedése mellett másik fontos oka, hogy folyamatosan csökken a használatba vehető termőterületek nagysága, így romlik Földünk eltartóképessége.

Talán nem meglepő, hogy azok az országok, amelyek egy főre eső ökológiai lábnyoma nagy, tehetősek is egyben, az elmaradott térségek államai viszont elenyésző terhet rónak a bolygó ökoszisztémájára. Míg előbbiek mutatójában alapvetően az energiafelhasználáshoz kapcsolódó környezetszennyezés aránya nagy, addig az utóbbiaknál leginkább a mezőgazdasági művelés alá vont földterületek szerepelnek nagyobb súllyal. Az egy főre eső ökológiai lábnyom alapján az Egyesült Arab Emirátusok foglalja el az első helyet a világ országainak listáján. Közel 12 hektáros mutatójával messze megelőzi a második helyen álló Amerikai Egyesült Államokat, amely 9,8 hektárral büszkélkedhet. A dobogó harmadik fokán Finnország áll 7,6-es mutatójával (ez utóbbi esetében egyébként a fakitermelés és a fafelhasználás mértéke önmagában több mint 2,2 hektáros ökológiai lábnyomot jelent). A 150 országot felvonultató lista végén Szomália és Afganisztán található, melyeknél ez a szám csak néhány tized.

Érdekesség, hogy Magyarország a maga 3,6 hektáros ökológiai lábnyomával az előkelő 32. helyen szerepel, így a közepesen túlfogyasztó országok közé tartozik. Bolygónkra nehezedő környezeti terhünk legjavát – a velünk hasonló fejlettségű államokhoz hasonlóan – a szén-dioxid-kibocsátás adja.

Kína felébredt, és egyre éhesebb

A GNF adatai szerint az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína adja az emberiség teljes ökológiai lábnyomának felét, egyben ők birtokolják a Föld biológiai kapacitásának 30 százalékát. A felsorolt országokban zajló folyamatok döntő befolyással vannak arra, hogy a világ a jövőben képes lesz-e megfelelni a fenntartható növekedés okozta kihívásoknak. Különösen nagy szerep hárul e tekintetben Kínára, mely méreténél és gazdasági erejénél fogva már most is óriási terhet ró az ázsiai-óceániai térség, illetve közvetve bolygónk teljes környezeti teherbíró képességére.

A Föld legnépesebb országa nem csupán lakosainak számát duplázta meg az elmúlt négy évtizedben, hanem egy főre eső ökológiai lábnyomát is, amely az utolsó felmérés szerint 1,6 hektár. Bár ez az érték még így is a világátlag alatt marad, Kína az 1970-es évek közepétől ökológiai deficitben van: nagyobb biológiai kapacitást igényel, mint amennyit saját ökoszisztémája nyújtani képes. A hihetetlen tempóban gyorsuló gazdaság és a fogyasztás növekedése odáig vezetett, hogy az ezredfordulót követő években már két Kínára lett volna szükség az igények kielégítéséhez. Az ország alapvetően importból kénytelen fedezni a hiányzó természeti erőforrásokat, ezért kereskedelmi kapcsolatai a világ minden pontjára kiterjednek, éhsége tehát a legtávolabbi ökoszisztémákat is közvetlenül érinti.

Szorít a cipő, gyorsan kell lépni

Évről-évre egyre több jelét tapasztalhatjuk, hogy kezdjük kinőni ezt a bolygót. „Jóval tovább nyújtózunk, mint ameddig ökológiai takarónk ér, s olyan mértékben aknázzuk ki a természeti erőforrásokat, hogy a Föld már nem képes pótolni azokat. Ennek következményei előreláthatók és irtózatosak.” - fogalmazott néhány évvel ezelőtt James Leape, a WWF főigazgatója. A természetvédő szervezet szakemberei szerint a jövőben olyan változásokra van szükség, amelyek egyszerre javítják az emberiség egészének életkörülményeit, és csökkentik a természetre gyakorolt hatását. A feladat nem könnyű, és nemzetközi összefogást igényel.

„A WWF úgy véli, hogy a fejlett államoknak támogatniuk kell a fejlődő országokat, tehát Kínát is. Csak így érhető el ugyanis, hogy az ottani gazdasági növekedés leginkább környezetbarát és hatékony technológiák alkalmazásával, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével menjen végbe.” – véli Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. „Ezzel párhuzamosan pedig szigorítani kell a nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket, melyeket következetesen be kell tartatni. Ezen kívül szükség van arra is, hogy minél több ország vegyen részt az együttműködésben, hiszen a globális klímaváltozás megfékezésében csakis közösen érhetünk el eredményeket.” – nyilatkozta a magyar szakember.

Forrás: index.hu

2008. július 7., hétfő

Felpörgeti a zöld energiákat a drága gáz

Nehéz meglátni a jót az energiaárak töretlen emelkedésében, de nem lehetetlen. Az olaj és gáz drágulása olyan szintre ért, amely lassítja a világgazdaságot, de miközben a fogyasztás csökkenése miatt kevesebb üvegházgáz kerül a légkörbe, egyúttal az alternatív energiaforrásokra is egyre nagyobb figyelem hárul. Az új technológiák terjedése szintén mérsékli a környezetterhelést, ráadásul a káprázatosan fejlődő új iparágak a gazdaságnak hasonló lökést adhatnak, mint például a 20. század elején a születő autóipar.

Mint ismert, július elsejétől megint emelkedett a földgáz ára: a lakosságnak 9,9 százalékkal, a nem lakossági fogyasztóknak pedig 7,7 százalékkal kell többet fizetni az energiahordozóért. Idén ez már a második drágulás az áprilisi 5,8, illetve 5,2 százalékos emelés után. Ráadásul szakértők ennél is nagyobb mértékű drágulásokat tartottak volna kívánatosnak, de ezt a kormány nem akarta a társadalomra szabadítani. Az év hátralevő részében pedig további emelések jöhetnek.

Egy dübörgő szektor

Az energiaárak elszabadulása fura módon felgyorsíthatja az olyannyira szükségesnek tartott zöldtechnológiai forradalmat, ami nyomaiban már itthon is tapasztalható. A gáz drágulása egyértelműen kihat a megújuló energiák piacára, mi éves szinten 30-40 százalékkal tudunk növekedni - nyilatkozta az [origo]-nak Varga Pál, a napenergiát hasznosító rendszerek telepítésére specializálódott Naplopó Kft. vezetője. Ráadásul, ezen a területen ez nem is számít kiugró bővülésnek - teszi hozzá a gépészmérnök cégvezető. Szerinte a gáz szó ma már szinte pejoratívan cseng, és arra számít, hogy az egyre növekvő érdeklődés miatt bővíteni kell a tevékenységet.

Persze, azt nem lehet tudni, hogy pontosan mi áll a keresletnövekedés mögött, de tény, hogy a lakossági és intézményi érdeklődés is adott, például a Tescónak is szállítottak és szereltek napkollektorokat több áruházon is a Naplopó Kft. szakemberei. Varga Pál azt mondja, a hőszivattyúkkal és a korszerű fatüzelésű kazánokkal foglalkozó ismerősei is hasonló keresletről számolnak be, vagyis a teljes megújuló piacra jellemző a felfokozott érdeklődés.

Mindez annál is inkább beszédes, mert jelenleg Magyarországon igen kevés gazdasági ágazatban tapasztalható hasonló dinamika. Az igazsághoz tartozik, hogy sok új, néha nem teljesen fölkészült társaság is keresi a boldogulást a piacon - fogalmaz Varga Pál.

Egyre inkább megéri

A hagyományos energiahordozók drágulása garantálja, hogy később egyre inkább megérje alternatív forrásra áttérni. Ehhez az intézmények már EU-s pénzeket is igényelhetnek támogatásul a KEOP-pályázatok révén, a lakosságnak viszont egyelőre csak hazai források állnak rendelkezésre.

Nálunk a kormányzati támogatás lehetne magasabb, például a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) kifulladni látszik, sokan már csak legyintenek rá - véli Varga. A feltételek az évek során össze-vissza változtak, meglehetősen kiszámíthatatlanul, ezért ma már nem igazán nagy az érdeklődés. Pedig országos szinten nagyon kis összegről, összesen 2 milliárd forintról van szó, de még ez is csak igen lassan fogy. Mindez a cégvezető szerint azt mutatja, hogy a támogatás nem elég hatékony: több tízmilliárd forintos keretre és kedvezőbb feltételekre lenne szükség.

Nem is annyira a jelen helyzet, mint a várható trend, a gáz és olaj további drágulásának lehetősége ad impulzusokat a megújuló források fejlesztésének - mondja Kiss Péter, a KPMG energiaügyekért felelős partnere. A megújulók elterjedését relatív árhátrányuk miatt ma még főleg a politika hajtja, elsősorban Európában. A zöldenergia kötelező átvétele, a kutatás-fejlesztésre biztosított növekvő összegek, az adókedvezmények ösztönzőleg hatnak az alternatív technológiák terjedésére. A szakértő azonban úgy véli, inkább a nukleáris energiaipart ösztönzi a fosszilis tüzelők drágulása, ami már valóban képes jelentékeny részt átvállalni az energiatermelésben. Igaz, az atomerőművek drágák, és biztonsági kérdéseket is felvetnek, de a technológia ismert.

Rendszerben gondolkodni

Példás módon gondolkodnak az alternatív energia kérdéséről például a németek, akik Európában - és a világon - a napenergia területén vezető szerepet töltenek be. Az állam mellett erős befektetői kör is nagy pénzeket költ kutatásra és fejlesztésre, az állam akár 50 százalék fölött is támogatja a német napelemipart - mondja Kiss Péter. Németországban felismerték, hogy a zöldenergiák ügyét is rendszerszinten kell kezelni, vagyis a munkahelyteremtés, a hazai vállalkozások támogatása és a klímavédelem együttes érdekei miatt ott úgy gondolják, hogy érdemes az amúgy gyorsan fejlődő, igéretes ágazatot támogatni. Természetesen a német befektetők és a technológiai cégek jóval tőkeerősebbek, de itt sem minden a pénzen múlik.

Folytatás, teljes cikk: origo.hu

Minden nap olajárrekord

Az olajárlufi mindjárt kipukkad - írta a republikánus National Review 2004 októberében, az újság gazdasági szakírója alaposan okadatolt eszmefuttatásban [1] bizonygatta, hogy az 50 dolláros árfolyam nem tartható, és hamarosan összeomlik, visszaáll a piaci fundamentumok által kijelölt huszonegynéhány dolláros szintre. Tíz hónappal később már 70 dollár volt egy hordó olaj, ekkor Steve Forbes, a Forbes magazin tulajdonos-főszerkesztője minősítette [2] "óriási lufinak" az olajárszintet, és azt mondta hogy mindjárt akkora krach lesz belőle, amihez képest a dotkomcsőd szelíd pikniknek tűnhetett.

A nyersolaj árfolyama azóta is, öt éve töretlenül növekszik, 25 dollárról mára 140 dollár fölé kúszott a sweet crude hordónkénti ára, de a gazdasági szaksajtó világszerte azóta is kritikátlanul, papagájként szajkózza [3] az olajipari lózungot, hogy csak tőzsdei lufiról van szó, a kereslet és a kínálat piaci fundamentumai nem támasztják alá az árszintet: ez a lufi előbb-utóbb ki fog pukkadni, és helyreáll a bőségesen rendelkezésre álló fosszilis energiahordozókra alapuló, korlátlan növekedésre berendezkedett globálkapitalista világrend.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerencsére már felébredt, legfrissebb, júliusi jelentésében határozottan állást foglal [4] a spekuláció-elmélet ellen. Ha valóban spekulációról volna szó, a magas olajár hatására a keresletnek vissza kellene esni: az emberek kevesebbet autóznának, fűtenének, mígnem a kínálati oldalon felesleg jelenne meg, aztán a piac láthatatlan keze jól letörné az árszintet. A spekuláció csak akkor tarthatná huzamosan magasan az olaj árát, ha fizikai felhalmozással párosulna, ahogyan az a késői 1970-es években történt, mikor pánik-felhalmozás súlyosbította az ellátási zavarok miatt kitört olajválságot.

Az öt éve tartó állítólagos olajárlufi esetében azonban nincsen szó felhalmozásról, az országok olajtartalékai inkább csökkentek, mint nőttek. Ma már olajtársaságok és a Nemzetközi Energiaügynökség is osztja azt a korábban elhallgatott és szőnyeg alá söpört nézetet, miszerint fundamentális faktorok okozzák a válságot, a kitermelés nem tud lépést tartani a világgazdaság gyorsan növekvő olajéhségével, a gyorsan növekvő kereslet és a szűkülő kínálat tolja felfele az árakat. Az USA kormánya viszont inkább a spekulánsokat vádolja [5], és nagyszabású tőzsdefelügyeleti vizsgálatot kezdeményezett, "hogy a spekulánsok akciói ne büntesssék a benzinkutaknál az embereket".

A sötétben opciózó kockázatitőke-alapok, befektetési bankok és egyéb gyanús pénzügyi elemek kárhoztatása azért is vicces, mert ez a duma a nyugati világban hagyományosan baloldali világlátásból fakad, globalizációkritikus hippik szoktak az Egyesült Államokban ilyeneket mondani. Most viszont olyan technokrata, piacpárti, konzervatív körök karvalytőkéznek, szőnek összeesküvés-elméleteknek látszó vádakat a világgazdaságot tönkretévő brókervircsaftról, akiktől ez enyhén szólva furcsán hangzik: az amerikai kormány és az olajtermelő arabok.

Az olajárlufiról és a spekulációs nyomásról szóló okfejtések közös vonása, hogy nem tudnak szembenézni azzal, hogy a korlátlanul hozzáférhető, olcsón kitermelhető olaj korszakának esetleg hamarabb lett vége, mint azt a fenntartható fejlődés helyett az olajbiznisz fenntartásában érintettek előrejelezték, a világ pedig becsszóra elhitte nekik. A lufitábor szerint ez a kellemetlen helyzet egyből megoldódna, ha a 200 dolláros olajárral riogató [6] Goldman Sachs, a harmadik olajválságot emlegető [7] és 1400 új atomerőművet javasló [8] Nemzetközi Energiaügynökség, továbbá a fogyasztói társadalom összeomlásáról vizionáló olajhozamcsúcs-hívők [9] végre befognák a szájukat.

Forrás: Bodoky Tamás cikke az Indexen.

2008. július 3., csütörtök

Elektromos családi autó Amerikából


Az elektromos sportautóiról elhíresült amerikai Tesla bejelentette, hogy 2010-től egy négyajtós családi modellt is piacra dobnak, amit Kaliforniában fognak gyártani.


A fenti képen is látható Roadster nevű sportkocsi mellett hamarosan egy újabb elektromos autó is felbukkan a Tesla kínálatában, ugyanis a tervek szerint két éven belül már egy családi változattal is előrukkolnak. A négyajtós elektromos autóról egyelőre csak annyi biztosat tudni, hogy Kaliforniában fogják gyártani, ami azért érdekes hír, mert eredetileg Új-Mexikó államban tervezték az összeszerelést. A Tesla és Kalifornia állam közötti megállapodást egy sajtótájékoztatón jelentették be, ahol Ze'ev Drori, a Tesla Motors elnöke és Arnold Scwharzenegger, Kalifornia állam kormányzója számolt be a fejleményekről.

A megállapodás nem csupán az államnak előnyös, de az újabb modell gyártásával a Tesla szélesebb piacot szolgálhat ki, ami azért fontos, mert egyelőre egyedüliként gyártanak teljes értékű, akkumulátorról működő, elektromos meghajtású járművet. A cég ígérete szerint a családi autónak szánt négyajtósnál nem állnak meg, már tervezik az újabb modelleket, az új kaliforniai gyártósorról pedig 2010-ben gördülhet le az első autó.

Forrás: origo.hu